ŐSKERESZTYÉN APOSTOLI EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím: 1016 Budapest, Dezső u. 12/b
Telefon: (1) 225-1187
Fax: (1) 225-1188
Honlap: www.apostoli.hu


A történelmileg különböző forrásokból táplálkozó pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik ága. A magyarországi ága az Apostoli Hit nevű közösség megalakulásával indult el, amely később szétszakadozott, és csak 1947-ben erősödött meg újra.

Az egyház legfőbb szerve a Központi Tanács, ennek élén az egyház elnöke áll. Az Őskeresztyén Apostoli Egyháznak mintegy 1000 tagja van, akik 31 gyülekezetbe tartoznak. A gyülekezeteket a lelkipásztorból és a vénekből álló vezetőség kormányozza. Az egyház befolyása legerősebb a déli, délkeleti megyékben, valamint a Duna-Tisza közén.


A lelkipásztori hivatásra készülők különböző teológiai iskolákban szerezhetnek lelkészi, illetve hitoktatói oklevelet. Az egyház konferencia-központot működtet, munkáját a Békesség Szigete Alapítvány segíti. Rendszeresen megjelenő folyóiratai a Kiálts! és a Fénysugár.

Az Őskeresztyén Apostoli Egyház tagja az Egyházak Világtanácsának, az Apostoli Őskeresztyén Egyház Európai tanácsának, de tevékenyen részt vesz az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) munkájában is.

ÉLŐ ISTEN GYÜLEKEZETE


Elérhetőség:
Cím: 1223 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 71.
Telefon: (20) 934-9906
Honlap: www.eloistengyulekezete.hu


Alapításának pontos idejéről nem maradt fenn írásos emlék, keletkezésének nyomait sok homály fedi. Megalakulása egybeesik a magyarországi pünkösdizmus és adventizmus térhódításával, ennek köszönhetően ötvözi a két felekezet tanításait. Tipikusan hazai alapítású felekezet.

A harmincas évek végén sok más evangéliumi gyülekezettel együtt, az Élő Isten Gyülekezete működését is betiltotta az államhatalom. A háborús üldöztetés és az azt követő évek diktatúrájának minden nyomorúsága lelkileg nem hogy nem ártott, de hitében tovább erősítette a közösséget.


Az egyház életében az ötvenes évek számítanak a missziós munkálkodás fénykorának. Ebben az időben több gyülekezet alakult a főváros közelében, illetve a Dunántúlon. A virágzó gyülekezeti mozgalmat azonban a vezetők megosztottsága, rivalizálása nagyon nehéz helyzetbe juttatta: különböző egyházszakadások következményeként sokan elhagyták az egyházat.

Az Élő Isten Gyülekezete mintegy százötven tagja, és mindössze négy gyülekezete van. Ezek élén a lelkipásztorból és a vénekből álló vezetőség áll.

Az Élő Isten Gyülekezete aktívan részt vesz a Magyar Bibliatársulat (MBT) és az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) munkájában.

ISTEN EGYHÁZA


Elérhetőség: 
Cím: 3580 Tiszaújváros, Rákóczi u. 34
Telefon/Fax: (49) 343-500
 



Isten Egyháza egy neoprotestáns mozgalom, amely a világ valamennyi kontinensén éreztette hatását. Népszerű nyelven lábmosóknak is szokták hívni őket, mivel gyakorolják a lábmosást. Az egyház a különböző országokban önálló. Az összetartozás és együttmunkálkodás elősegítése érdekében, más kapcsolatok ápolása mellett, 1955-től négyévenként világkonferenciát szerveznek, mindig más-más országban. Az Isten Egyháza mozgalom magyarországi kezdete 1907-re nyúlik vissza, amikor egy csoport kivált a baptista egyházból.

A felekezete célja olyan alapelvekre helyezni a hangsúlyt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Biblia tanítása alapján az Istenhez tartozók, az Istenben hívők egységben lehessenek – felekezetekhez való tartozás hangsúlyozása nélkül. Tanításuk forrása és normája egyedül a teljes Szentírás.


Az Isten Egyházának (amely nem tévesztendő össze az Isten Egyházának Gyülekezetei, sem az Isten Gyülekezete felekezetekkel!) mintegy száz tagja, és mindössze három gyülekezete van. Ezek élén a pásztorból és a vénekből álló vezetőség áll.

Pásztoraik többnyire más felekezetek teológiai főiskoláin képzik magukat. Időszaki hírlevelük a Harsona.

Az Isten Egyháza az alábbi hazai és nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt: Isten Egyházának Világszövetsége, valamint Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz), Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV).

MAGYARORSZÁGI KERESZTYÉN TESTVÉRGYÜLEKEZET


Elérhetőség:
Cím: 1066 Budapest, Ó u. 16

Telefon: (1) 311-5860 
Fax: (1) 275-0197






A keresztyén testvérgyülekezetek történelmi protestáns nézeteket valló evangéliumi gyülekezetek. Keletkezésük Angliába és Írországba az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, felismerve azt, hogy minden keresztyén hívő ember Jézus Krisztus egyetemes eklézsiájához tartozik, felekezeti hovatartozásától függetlenül. Egyszemélyi egyházelnökük, nincsen, minden gyülekezet közvetlenül Jézus Krisztusnak felelős.

A testvérgyülekezetek szigorú belső szabályok alapján élik az életüket, csak saját egyházuk tagjaival vállalva közösséget. Valójában nem egy gyülekezet, vagy egyház, hanem testvérgyülekezetek laza szövetsége. Minden gyülekezet önálló, vezetőit maga választja. Ők maguk kezdettől azt akarják kifejezni, hogy egyedül Krisztushoz tartoznak, és nem felekezetet szándékoznak létrehozni. Hitük alapja kizárólagosan a Biblia.

A Gyülekezet Magyarországon a két világháború között vert gyökeret, és sok próbát kellett kiállnia. Bár államilag nem tiltották be, de tagjait üldözték, összejöveteleiket megtiltották.


A Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek tagjainak lélekszáma alig néhány száz. Ők tizenhat gyülekezetben élnek, amelyek élén a vénekből álló vezetőség áll. 

A lelki szolgálatra készülők általában nem kapnak külön teológiai képzést. Az egyház kiadványait az Evangéliumi Kiadó jelenteti meg, folyóiratai a Vetés és Aratás és az Élő Gyülekezetek. 

A Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek részt vesz a Magyar Bibliatársulat (MBT) munkájában.

MAGYARORSZÁGI SZABADKERESZTYÉN GYÜLEKEZET


Elérhetőség:
Cím: 1145 Budapest, Szugló u. 57
Telefon: (1) 363-5221
Fax: (1) 467-0127



A Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet gyökerei két, egymástól függetlenül megalakuló közösségre vezethetők vissza. Az 1920-as években a Debrecen környéki falvakban végzett missziós munkát komoly szellemi ébredés követte. Később a II. világháború idején létrejött Budapesten egy önálló kisközösség a dr. Mézes Zsigmond vezetette hívő orvos-körből, amelyet hivatalosan be is jegyeztek a szabadegyházak közé. A két közösség 1966-ban egyesült, majd a hetvenes években egy karizmatikus lelki ébredés által megújult.


A Gyülekezet kizárólag a Szentírás alapján, annak utasításai és a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Hitvallása szerint működik.

A szabadkeresztyének lélekszáma Magyarországon nem éri el az ötszáz főt. Mintegy húsz gyülekezete van, a gyülekezetek élén a lelkészekből és vénekből álló vezetőség áll.
Területileg a legtöbben a fővárosban, illetve az ország keleti és északi megyéiben élnek.

A lelki szolgálatra készülők a Búzamag Gyülekezeti Munkásképző Bibliaiskolán kapnak teológiai képzést. Az egyház munkáját több alapítvány is segíti, emellett missziói és konferenciatelepet működtet.

Kiadványai a Zúgó Szél Alapítvány gondozásában jelennek meg. Folyóirata a Tekintet.

A Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet teljes jogú tagja a Magyar Bibliatársulatnak (MBT).

MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím: 1143 Budapest, Gizella u. 37
Telefon: (1) 251-6987
Fax: (1) 422-0516
E-mail: info@epk.hu 
Honlap: www.epk.hu

Az ún. pünkösdista tanítások Amerikába kivándorolt magyarok révén kerültek hazánkba, akik közül többen kapcsolatba kerültek az amerikai pünkösdi ébredéssel. 1928-ban „Magyarországi Istengyülekezetek" név alatt tartották első konferenciájukat. A két világháború között több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották ekkor, ettől kezdve a második világháború végéig a pünkösdi gyülekezetek evangélikus, baptista és metodista egyházak védelme alatt működtek.

1947 óta bejegyzett egyházként létezett, a gyülekezetek különböző felekezethez tartoztak (Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek, Őskeresztény Felekezet). 1962-ben e különböző pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az egyház 2011. évi országos közgyűlése névváltoztatásról határozott, a felekezet neve ettől kezdve Magyar Pünkösdi Egyház.

A pünkösdiek lélekszáma Magyarországon a népszámlálási adatok szerint alig éri el az 8500 főt. A tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el, hitvallásuk az Egyetemes Pünkösdi Hitvallás.


Több mint 100 gyülekezete van, a gyülekezetek élén a presbiterekből és diakónusokból álló vezetőség, valamint a lelkipásztor áll. A körzetek vezetőségét az azt alkotó gyülekezetek vezetősége és a misszióállomások vezetői választják meg. A körzetek élén elnökök, míg a gyülekezetek élén a lelkészek és a presbiterek állnak. Legmagasabb döntéshozó testülete az Országos Közgyűlés, az adminisztrációs és szervezési feladatokat pedig az Országos Titkárság látja el.

A lelki szolgálatra készülők a Pünkösdi Teológiai Főiskolán szerezhetnek lelkészi és hitoktatói oklevelet. Az egyház és gyülekezetei több szociális intézményt, valamint konferenciatelepet működtetnek. Fontosabb intézményei a Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon és a „Vóta Kastély”.

Teológiai könyvek leginkább a Pünkösdi Teológiai Főiskolán, míg egyéb kiadványok az Élő Víz Irodalmi Alapítvány gondozásában jelennek meg. Fontosabb folyóiratai az Élő Víz és a Pünkösd ma.

A Magyar Pünkösdi Egyház tagja több hazai és nemzetközi szervezetnek, többek között az Európai Pünkösdi Közösségnek, a Magyar Bibliatársulatnak (MBT), a Magyar Evangéliumi Szövetségnek (Aliansz) és az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének (ESZSZÖV).

HETEDNAPI ADVENTISTA REFORMMOZGALOM


Elérhetőség:
Cím: 3528 Tarnalelesz, Szabadság út 9.
Telefon/Fax: (36) 367-079 
E-mail: info@hnarm.hu
Honlap: www.hnarm.hu



Az I. világháborút követően külön csoportot alakítottak azok a hívek, akik némely adventista egyháztagok háborús szerepvállalását, valamint az egyház vezetésének a hatalmat kiszolgáló álláspontját bírálva úgy gondolták, hogy az adventistáknak nem lett volna szabad részt venniük a háborúban. A csoport 1925-ben kivált a Hetednapi Adventista Egyházból és különálló szervezet lett. A Hetednapi Adventista Reformmozgalmat 1949-ben jegyezték be hivatalosan.


KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG

Elérhetőség: 
Cím: 1121 Budapest, Remete út 16/a.
Telefon/Fax: (1) 391-0205
E-mail: titkarsag@kerak.hu
Honlap: www.kerak.hu

A Keresztény Advent Közösség a Magyarországi H.N. Adventista Egyházból kivált gyülekezeteinek szövetségeként jött létre. A Közösség önmagát a hetednapi adventista világközösség részének vallja, ám annak – történelmi okból – szervezetileg jelenleg nem része.

A hetvenes években egy hitbeli tiltakozást követően hat lelkész és mintegy ezer gyülekezeti tag kényszerült arra, hogy a pártállami megosztó egyházpolitika következményeként hitéletét és szolgálatát a H. N. Adventista Egyház Magyarországi Unióján kívül gyakorolja. Kilépéssel tiltakoztak a Szentírás hitelvei ellen vétkező vezetőik ellen, és szorgalmazták egyházuk biblikus megújítását, valamint az államszervektől való függetlenséget. Azóta több kísérlet is történt a helyzet rendezésére, ám ezek nem jártak sikerrel.



Az ún. Egervári-csoport 1989-ben alapította megy hivatalosan új egyházát, Keresztény Advent Közösség (KERAK) néven. A Közösség saját bevallása szerint kizárólag a Biblia alapján, annak utasításai szerint működik. Nem fogad el állami segítséget, kizárólag a hívek adományaiból él, leszámítva a szociális céllal működő intézményeit.

A Közösség taglétszáma jelenleg 1590 fő, amely mintegy nyolcvan gyülekezeti közösségben tart istentiszteletet szombatonként.

A lelki szolgálatra készülők a budapesti Sola Scriptura Teológiai Főiskolán szerezhetnek lelkészi és missziói munkatársi oklevelet. Az egyház és gyülekezetei több oktatási és szociális intézményt működtetnek. Az egyház munkáját több alapítvány is segíti. 

Az egyház kiadványait az Bibliaiskolák Közössége Könyvkiadó jelenteti meg, főbb folyóiratai Az Idők Jelei és a Biblia-Tanulmányok.

MAGYARORSZÁGI H.N. ADVENTISTA EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím: 2119 Pécel, Ráday u. 12
Telefon: (28) 547-360
Fax: (28) 452-229
E-mail: titkarsag@adventista.hu 
Honlap: www.adventista.hu

 

A felekezet egy amerikai felekezetközi ébredés gyümölcse, a millenarista mozgalomból indult ki. Magyarországon az első missziói kezdeményezés a lengyel katolikus papból adventistává lett misszionárius, Michael B. Czechowsky (1818-1876) nevéhez kötődik, aki 1869-ben tevékenykedett hazánkban. Őt a német származású Louis Richard Condardi (1856-1939) követte, akinek munkája nyomán olyan tagok csatlakoztak a közösséghez, akik magyarra fordították az adventista irodalom termékeit.

Mivel a közösség gyorsan növekedett, az adventista világszervezet 1898-ban Magyarországra küldte Huenergardt F. János (1875-1955) lelkészt, aki megszervezte az egyházat. Mivel a korabeli törvények nem tették lehetővé az egyház bejegyzését, az adventisták vallásos egyesületként működtek 1957-ig, amikor az egyházügyi kormányzat hivatalosan is elismerte egyházi létüket.

Az adventisták (népszerű néven: szombatisták) a Bibliát tartják hitük egyedüli alapjának, és bizonyos alapvető hittételeket a Szentírás tanításának tartanak. Hitvallásuk a Hetednapi Adventista Egyház 28 hitelve.

Az egyház lélekszáma Magyarországon a legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy 4500 fő. Területileg a legtöbben a Tiszántúlon, illetve az ország középső és délnyugati megyéiben élnek.

A valamivel több, mint 110 gyülekezet két egyházterületen él. A területek élén elnökök, míg a gyülekezetek élén a lelkészek állnak. Az adminisztrációs és szervezési feladatokat az Országos Központ látja el.

A lelki szolgálatra készülők a péceli Adventista Teológiai Akadémián szerezhetnek lelkészi, valamint hittantanári, missziói munkatársi és kántori oklevelet. Az egyház és gyülekezetei több oktatási és szociális intézményt, valamint konferenciatelepet működtetnek. Fontosabb intézményeinek egyike az Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány (a nemzetközi ADRA segélyszervezet magyar ága).

Az egyház kiadványait az Advent Kiadó jelenteti meg, főbb folyóiratai az Advent Info és a Boldog Élet.

A Magyarországi H.N. Adventista Egyház több nemzetközi és hazai szervezet munkájában vesz részt, mint pl. az Adventista Világszövetség, a
Transzeurópai Divízió, vagy a Magyar Bibliatársulat (MBT).

MAGYAR EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG


Elérhetőség: 
Cím:1086 Budapest, Dankó u. 11
Telefon: (1) 577-0515
Fax: (1) 577-0514
E-mail: metegyhaz@wjlf.hu 
Honlap: mailto:baptist@baptist.hu.hu




Metodista hitvallású egyháztest, vállalja a 18. századi metodistákkal való lelki rokonságot és azokkal a mai metodista egyházakkal való közösséget, amelyek megőrizték ezt az örökséget. Az egyház 1981-ben került bejegyzésre, miután alapítói a hetvenes évek közepén kiváltak a Magyarországi Metodista Egyházból.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elfogadja az ún. Apostoli Hitvallást, egyetért a német és helvét reformáció közös felismeréseivel, és magáénak vallja azokat a hitcikkelyeket, amelyeket John Wesley az anglikán egyház 39 hitágazatából fogalmazott át.

Az egyház legfőbb szerve az Országos Közgyűlés, amelynek elnöki tisztét az egyház elnöke tölti be. Az egyházközség élén az egyház által alkalmazott lelkész, vagy szükség esetén az elnök által felhatalmazott személy áll. Nyolc gyülekezetet és tucatnyi szórványközösséget számlál, viszont igen élénk szociális és oktatómunkát végez.


A lelkipásztori hivatásra készülők a Wesley János Lelkészképző Főiskolán szerezhetnek lelkészi, valamint katechetikai és szociális munkási oklevelet. Az egyház több oktatási és szociális intézményt (idősek otthona, hajléktalan szálló) valamint egy konferencia-központot működtet. Munkáját az Oltalom Karitatív Egyesület segíti. Kiadványait a Wesley Kiadó adja ki, rendszeresen megjelenő folyóirata az Élet és Világosság. 

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem tartozik szorosan hazai és nemzetközi szervezetekhez, viszont tevékenyen részt vesz a Magyar Bibliatársulat (MBT) munkájában.

MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ

Elérhetőség: 
Cím:1032 Budapest, Kiscelli u. 73
Telefon: (1) 250-1536
Fax: (1) 250-1849





A metodista egyház a 18. században jött létre az anglikán egyházon belüli vallási-megújulási mozgalomként. A szegények és elesettek felkarolásával sokakban felébresztette a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás gondolatát. A metodista mozgalom csak később, a körülmények kényszerítő hatására vált ki az anglikán egyházból.


Magyarországon 1898 óta van jelen a metodista egyház, az első metodista prédikátor, Robert Möller Ausztriából érkezett a soknemzetiségű Bácska német közösségeinek meghívására. A fővárosban 1905-ben indult meg a metodista misszió Otto Melle közreműködésével. A Budapesten működő gyülekezet a trianoni békeszerződést követően Magyarország egyetlen metodista közössége maradt. A két világháború utáni ébredések nyomán azonban az egyház szolgálata országosan kiterjedt, így napjainkra 11 körzetben mintegy 40 gyülekezeti helyen láthat el rendszeres szolgálatot.

A metodisták lélekszáma Magyarországon a népszámlálási adatok szerint alig éri el az 1500 főt. Területileg a legtöbben az ország középső, keleti és dél-nyugati megyéiben élnek. A tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el, hitvallásuk a Metodista Hitvallás.

A rendszerváltás előtt az egyházból kivált egy csoport, amely 1981-ben megalapította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget

A lelki szolgálatra készülők különböző teológiai fakultásokon szerezhetnek lelkészi oklevelet. Az egyház és gyülekezetei két szociális intézményt, valamint egy konferenciatelepet működtetnek.

Az egyház kiadványait a Metodista Kiadó jelenteti meg, fontosabb folyóiratai a Metodista és a MIX.

A Magyarországi Metodista Egyház több hazai és nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt, mint pl. a Metodista Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), a Magyar Bibliatársulat (MBT), a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) és az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV).

MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím:1068 Budapest, Benczúr u. 31
Levelezési cím:1450 Budapest, Pf. 21.
Telefon: (1) 352-9993
Fax: (1) 352-9707


A baptizmus egy a 16. századi reformáció irányzatát képviselő anabaptisták tanításait felelevenítő és megújító vallási irányzat. Magyarországon ez az egyik legrégebbi, a 19. század közepétől terjedő ún. kisegyházi közösség.

Jelenlegi formájában a baptizmus az újkor szülöttje a 17. század kezdetén indult el Európában. Tanításait Magyarországon Johann Gerhardt Oncken (1800-1884) és Rottmayer János (1818-1901) a Biblia-Társulat munkatársa kezdte el hirdetni. Hamarosan lelkes követőik akadtak, akik a Tiszántúlon és Erdélyben munkálkodtak. Missziói tevékenységük a századforduló táján fokozódott, amikor számos gyülekezetet hoztak létre, amelyek hamarosan egyházszervezetté formálódtak.

A baptista hit alapja kizárólagosan a Szentírás, valamint a Baptista Hitvallomás és az Ócsai Hitvallás.


A baptisták lélekszáma Magyarországon a legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy húszezer fő. Területileg a legtöbben a Tiszántúlon, illetve az ország középső és északi megyéiben élnek.

A közel 300 gyülekezet hat egyházkerületben él. A kerületek élén elnökök, míg a gyülekezetek élén a lelkészek és a presbiterek állnak. Az adminisztrációs és szervezési feladatokat az Országos Központi Iroda látja el.

A lelki szolgálatra készülők a budapesti Baptista Teológiai Akadémián szerezhetnek lelkészi, valamint hittantanári, missziói munkatársi és kántori oklevelet. Az egyház és gyülekezetei több oktatási intézményt és szociális intézményt, valamint konferencia- és missziói telepet működtetnek. Fontosabb intézményei a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és a Tahi Missziós Centrum.

Az egyház kiadványait a Baptista Kiadó jelenteti meg, fontosabb folyóiratai a Békehírnök és a Szolgatárs.

A Magyarországi Baptista Egyház az alábbi hazai és nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt: Baptista Világszövetség, Egyházak Világtanácsa, Európai Baptista Szövetség, valamint Magyar Baptisták Világszövetsége, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), Magyar Bibliatársulat (MBT), Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz), Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV).

MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím:1085 Budapest, Üllői út 24.
Levelezési cím:1450 Budapest, Pf. 21.
Telefon: (1) 486-3547
Fax: (1) 317-5290




A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlik vissza. Eleinte hazánkban Luther tanai kezdtek terjedni, de hamarosan népszerűvé váltak Kálvin és Zwingli nézetei is, olyannyira, hogy néhány év elteltével a reformáció hívei már zömmel a Kálvin-féle tanítást követték. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei Magyarországon is két külön egyházzá alakultak.

Az itteni evangélikusság (lutheránusság) etnikai szempontból három részre tagolódott: kezdetben szinte egyenlő arányban voltak közöttük magyarok, németek és szlovákok. Ez az arány később némileg módosult. Területileg a legtöbben a Dunántúlon, illetve az ország északi és keleti megyéiben élnek.

Az evangélikus egyház tanításának mértéke elsősorban a Biblia, valamint tíz hitvallási irat, amelyek együtt alkotják az ún. Konkordia Könyvet. Ezek a hitvallási iratok az alábbiak: Apostoli Hitvallás, Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás, Athanaziosz-i Hitvallás, Ágostai Hitvallás, Az Ágostai Hitvallás Apológiája, Luther Kis Kátéja, Luther Nagy Kátéja, Luther Márton Schmalkaldeni Cikkei, Melanchton Értekezése a pápa hatalmáról és elsőségéről, valamint az Egyességi Irat (Forumla Concordiae).


A legutóbbi magyarországi népszámláláskor a teljes lakosság mintegy 3%-a vallotta magát evangélikusnak. A valamivel kevesebb, mint 250 gyülekezet három egyházkerületben, illetve 17 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, az egyházkerületi felügyelőkkel. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei felügyelő, míg az egyházközségek élén a lelkész és a gyülekezeti felügyelő áll. Működik még a Protestáns Tábori Püspökség, amelynek élén váltja egymást egy-egy református, illetve evangélikus püspök. Az adminisztrációs és szervezési feladatokat az Országos Iroda látja el.

A lelkészi hivatásra készülők a Budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerezhetnek teológus-lelkészi, valamint hittantanári, katechéta-lelkipásztori munkatársi és kántori oklevelet. Az egyház és gyülekezetei számos oktatási intézményt, diakóniai és szociális intézményt, valamint konferencia- és missziói központot működtetnek.

Az egyház kiadványait a Luther Kiadó jelenteti meg, fontosabb folyóiratai: Evangélikus Élet, Evangélikus Közlöny, Credo és Lelkipásztor.

A Magyarországi Evangélikus Egyház a következő fontosabb ökumenikus, nemzetközi vagy határontúli szervezetek munkájában vesz részt: Evangélikus Világszövetség, Egyházak Világtanácsa, Európai Egyházak Konferenciája, illetve Magyar Evangélikus Konferencia, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), Magyar Bibliatársulat (MBT), Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz).

MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ

Elérhetőség: 
Cím:1146 Budapest, Abonyi u. 21.
Levelezési cím:1440 Budapest 70., Pf. 5.
Telefon: (1) 343-7870
Fax: (1) 460-0751




A reformáció a mohácsi vész után mintegy egy-másfél évtizeddel kezdett terjedni Magyarországon. A hódoltsági területen, illetve Erdélyben és a Partiumban, de az ország többi részén is viharos gyorsasággal terjedtek el előbb Luther, majd Zwingli és Kálvin reformátori tanításai.
Erdélyben az 1564-es nagyenyedi zsinaton jött létre az önálló református egyházkerület, a Tiszántúlon a református egyház szervezeti-tanbeli kialakítása a Tiszántúlon az 1567-es debreceni zsinaton zajlott le, míg a dunamelléki részeken, az 1576. évi hercegszöllősi zsinat kánonai már egyértelműen a református egyházszervezet kiépülését bizonyítják. A magyar református egyház hivatalosan a kálvini zsinat-presbiteri elv alapján épült fel, ám a püspöki irányítás megmaradt, és a valódi presbitériumok csak a 17. század elejétől alakultak ki.

A magyar reformátusság két fő hitvallása a reformációtól fogva: a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. A Második Helvét Hitvallás szerzője Kálvin utódja, Bullinger Henrik genfi prédikátor. Hitvallása 1566-ban jelent meg, és a svájci gyülekezetek után csatlakoztak hozzá a környező országok református egyházai is. A magyar reformátusok az 1567-ben tartott debreceni zsinaton fogadták el, és ez a szimbolikus irat rövid időn belül elfogadottá lett minden egyházrészben. A magyar reformátusság másik fő hitvallási irata a Heidelbergi Káté, amelyet a heidelbergi református egyetem két tanára írt 1563-ban.

1590-ben megszületett az első magyar nyelvű Biblia, Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája. Voltak már bőven fordítások magyar nyelven, mint Sylvester János Újszövetsége, Pesti Gábor, Heltai Gáspár, vagy Méliusz Juhász Péter fordításai, de ez volt az első teljes magyar nyelvű fordítás. Szenci Molnár Albert magyarra fordította a zsoltárokat, és azok hamar a reformátusság legkedveltebb istentiszteleti énekei lettnek. Ő fordította le, s adta ki elsőként 1624-ben Hanauban Kálvin főművét, az Institutio-t.


Ma Magyarország közel tízmilliós lakosságának mintegy 16%-át teszik ki a reformátusok. A több mint 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei gondnok áll, míg a gyülekezetek elnökségét a lelkipásztor és a gondnok alkotja. Emellett működik még a Protestáns Tábori Püspökség, amelynek élén szintén egy püspök áll. Az adminisztrációs és szervezési feladatokat a Zsinati Iroda látja el.

A református lelkészképzés négy teológiai karon folyik (Budapest, Debrecen, Pápa, Sárospatak). Ugyanitt képzik a vallásoktatókat és a gyülekezeti kántorokat is. Az egyház számos oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, több konferencia-központot működtet. Fontosabb intézményei: Református Missziói Központ, Magyar Református Szeretetszolgálat, Református Pedagógiai Intézet, Református Közéleti és Kulturális Központ. Kiadványai a Kálvin Kiadó gondozásában látnak napvilágot, rendszeresen megjelenő folyóiratai a Reformátusok Lapja, a Református Egyház és a Confessio.

A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata keretei között. 2009-ben a Kárpát-medencében élő református egyházak megalapították a Magyar Református Egyházat, amelynek döntéshozó testülete a Generális Konvent.

A Magyarországi Református Egyház tagja a Református Egyházak Világközösségének, az Európai Egyházak Konferenciájának és az Egyházak Világtanácsának, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT), a Magyar Bibliatársulatnak (MBT).

EGYHÁZI ÉLET MA

A lelkileg sivár 19. század

A protestáns egyházak, amelyek korábban a nemzeti érdekek és a vallásos értékek legmarkánsabb képviselői voltak, nehezen találták meg szerepüket a megváltozott helyzetben. Ebben az időben alig emlegették már Luthernak és Kálvinnak a nevét. Ez a század a lelki kiszáradás korszaka volt. A Bibliára úgy tekintettek, mint pusztán emberi alkotásra, amelyet emberi módon kell magyarázni. Nem esett már szó arról, hogy a „teljes Írás Istentől ihletett” és a magyarázatához a Szentlélek segítsége kell. Ugyanakkor terjedni kezdett körükben a szabadelvűség, mindinkább teret hódított a bibliai racionalizmus, a bibliakritika. Hosszú szónoklatok, formailag kidolgozott, de tartalmatlan prédikációk hangzottak el a szószékekről, ugyanakkor az Istennel való közösségápolás, a Krisztus evangéliumának hirdetése elmaradt. Ily módon nem csoda, hogy lassan kiürültek a templomok, sok helyen elnémultak a harangok.

„Üdítő források a Szaharában”

Az eszmélődés jelei a szabadságharc utáni években kezdtek mutatkozni. Igaz, inkább csak külsőségekben nyilvánultak meg, ám mégis elkezdődött valami. Már korábban felvetődött a két protestáns egyház uniójának kérdése, s a cél érdekében indult meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (PEIL). A lap sok értékes és érdekes tanulmányt közölt le, s emellett először jelentetett meg ébresztő írásokat, mégpedig Szabó Aladár (1860-1944), Szőts Farkas (1851-1918), Kenessey Béla (1858-1918) és mások tollából. Ezekben az időkben merült fel ismét egy protestáns főiskola megalapításának a gondolata, mely végül valósággá is lett.

Egy másik jelentős esemény a skót misszió magyarországi működésének beindítása volt. A misszió két tagja eredetileg csak átutazóban volt Magyarországon, ám mivel mindketten megbetegedtek, hosszabb időt kellett itt tölteniük. Ezt az alkalmat használta ki József nádor mélyhitű felesége, Mária Dorottya főhercegnő (1800-1855), s arra kérte a misszionáriusokat, hogy maradjanak Budapesten. Ők ugyan ezt nem tudták vállalni, ám hathatós közreműködésük nyomán 1841-ben megérkeztek a fővárosba a Skót Szabad Egyház képviselői, s megszervezték a budapesti missziói állomást. A Skót Misszió munkatársainak ténykedése rendkívül hatásos volt: élénk munkát végeztek a zsidók között, evangelizáltak a Lánchidat építő angol munkások között, rendszeres találkozókat szerveztek a protestáns lelkészek számára, s hamarosan iskolát létesítettek. A szabadságharc leverése után távozniuk kellett, ám 1863-ban a misszió már újra működött.

Még ebben az esztendőben megalakult a Pesti Németajkú Református Egyház. Az esemény önmagában nem volt különösebben jelentős, még akkor sem, ha ezzel egy hosszú vita zárult le a német közösség és a Kálvin-téri egyházközség között. Viszont a gyülekezetben rövidesen élénk missziói és diakóniai munka bontakozott ki. Árvaházat, kórházat létesítettek, külföldi misszionáriusokat támogattak.


Rövidesen megkezdte munkáját az Evangelical Alliance is, amelynek vezetői 1887-ben meghívták Magyarországra a népszerű skót evangelizátort, Alexander Neil Sommerville-t (1813-1889). Sommerville csaknem két esztendőt töltött itt, az ország számos gyülekezetében hirdette Jézus Krisztus örömüzenetét, s bizonyságtétele nyomán sokfelé támadt ébredés. Közben Budapesten az evangélium ügyének hordozói felismerték, hogy az egyre inkább magyarosodó polgárság körében nem elegendő a német és angol nyelven végezni a lelki munkát, a Hold utcai épületükben rövidesen magyar nyelvű evangelizációs estéket tartottak. Innen indultak el s itt hirdették először az igét Szabó Aladár és társai, akik úttörői lettek a magyar belmissziói mozgalomnak.

Az első lelki ébredés

A belmisszió fogalma nem volt teljesen ismeretlen Magyarországon, hisz gondolatával már az 1850-es években foglalkoztak. Ezek a próbálkozások azonban erőtlennek bizonyultak, nem tudtak szélesebb rétegeket megmozgatni. Sokkal nagyobb hatású volt viszont Szabó Aladárék mozgolódása. Különösen az árvák és a gyermekek körében végeztek eredményes munkát, ennek köszönhetően alakult meg a Protestáns Országos Árvaegylet és indult be a vasárnapi iskolai munka. Szilassy Aladár (1847-1924), Kecskeméthy István (1864-1938) és társai a pesti teológus diákokat és a tanuló ifjúságot célozták meg, amelynek eredményeként 1883-ban létrejött a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület. Ez azért is fontos volt, mert azok a fiatalok, akik itt ismerkedtek meg a belmisszióval, később több más egyesületben lettek az ébredés hordozói.

1892-ben kezdte meg ténykedését a Lórántffy Zsuzsánna Egyesület. Különösen a nők és a gyermekek között végzett rendkívül értékes munkát. Az ezt követő években már több társaság és egyesület alakult meg, ennek következménye lett, hogy 1900-ban létrehozták a Belmissziói Országos Egyesületet, amely a most már létjogosultságot nyert és egyházilag is támogatott belmissziói munkát volt hivatott összefogni.

A második nagy lelki ébredés és a CE Bethánia

A századforduló után szinte gombamód kezdtek szaporodni az újabb és újabb egyesületek, ezek közül azonban nem mindegyik tudta betölteni a felvállalt szerepét. Akadtak azonban olyanok, amelyekben hosszú éveken keresztül áldott munka folyt.

A belmissziói mozgalom azonban amilyen lendülettel indult, később annyira megtorpanni látszott. Az ügyet több oldalról is támadás érte, munkásai pedig belefáradtak az olykor kilátástalannak tűnő küzdelembe. Az egyesületek többsége válságba jutott, voltak, amelyek megszűntek, mások formalitásba süllyedtek, de Istennek hála, akadtak olyanok is, amelyek képesek voltak megújulni. Ezek közé tartozott a Bethánia Egylet is. A harmincas években új lendületet kapott az evangelizációs munka, számos konferenciát tartottak.


1940-ben Szikszai Béni (1908-1985) lett az egyesület főtitkára, érkezésével kezdetét vette az egyesület fénykora. Újjászervezte a fővárosi és vidéki munkát, emellett még ebben az évben Alcsúton megvásároltak egy épületet, ahol létrejött a Lelkiszolgálat Háza. Ezen a telepen később számos konferenciát tartottak, és itt indult be 1948-ban egy bibliaiskola is. Ugyanakkor vidéken Szabó Mihály, Nyáry Pál, Vargha Tamás, Borbély Béla és mások végeztek igen élénk missziót. A háborús évek kissé hátráltatták a lelki munkát, amint azonban a harcok befejeződtek, sorozatosan tartották országszerte az evangelizációkat (ilyenek voltak a nagy budapesti evangelizációk), a különböző felnőtt és ifjúsági konferenciákat. Az alcsúti konferenciák azóta is csodálatos emlékként élnek sokak szívében.

A belmissziói munka „halála”

A negyvenes évek végén, amikor az ébredés kiteljesedett és országos méreteket öltött, a hivatalos egyház képviselői jónak látták szervezeti keretekbe önteni az evangelizációs munkát. Megalakították a Missziói Munkaközösséget, s ebbe a bethániások közül alig kerületek be néhányan. Az időközben felmerült problémák tisztázására több ízben is összegyűltek az egyház és a Bethánia vezetői, elfogadható megoldás azonban nem született. Végül állami és egyházi nyomásra (a hírhedt Testvéri Izenet megjelentetését követően) valamennyi missziós szervezet kénytelen volt munkáját beszüntetni, s tagságát feloszlatni. Az ezt követő időszakban mindazok, akik eddig a lelki megújulás hordozói voltak, lassan az egyházi élet perifériájára szorultak. Többen betagolódtak a gyülekezetükbe, mások viszont titokban folytatták a megkezdett munkát. Némelyek engedtek a kisegyházak csábításának, és hozzájuk csatlakoztak, míg mások teljesen félreálltak. A legszomorúbb, hogy olyanok is akadtak, akik szembefordultak korábbi testvéreikkel, és részt vettek üldözésükben!

A lelki ébredések hordozói

Bár a lelki ébredés motorja a CE Bethánia volt, mellette néhány jelentősebb egyesület és szervezet is kivette részét. Ezek különösen a gyermek- és ifjúsági munkában jeleskedtek, de akadtak olyanok is, akik a diakónia terén végzett szolgálatban tűntek ki.

Vasárnapi Iskolai Szövetség – Azzal a céllal alakult, hogy segítse a gyermekek evangélizálását, hitbeli növekedését. Munkatársai összejöveteleket tartottak a legkisebbek számára, folyóiratot adtak ki. Az első időkben Bibeauer Tivadar, Szilassy Aladár és Szabó Aladár, a későbbiekben pedig Ecsedy Aladár voltak azok, aki különösen is sokat fáradoztak. Az ötvenes években a szervezet megszűnt, 1989-ben újra alakult.

Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDESZ) – 1904-ben alakították keresztyén fiatalok. Igen élénk munkát végzett az ifjúság körében, számos konferenciát szervezett, evangéliumi lapot adott ki. Később nevét Magyar Diákok Pro Christo Szövetségre változtatta. Forgács Gyula és Szilassy Aladár meghatározó egyéniségei voltak az itteni munkának. Az egyesület 1949-ben megszűnt, azonban 1978-ben ismét megkezdte munkáját. 1989-től pedig hivatalosan is újra alakult.

Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) – Azzal a nyilvánvaló céllal hozták létre, hogy az ifjúság minél szélesebb rétegéhez eljuthasson az evangélium. Számos tábort, konferenciák szervezett, diákkörei igen népszerűek voltak. Dobos Károly, Megyercsy Béla és Kovács Bálint, később pedig Karácsony Sándor végeztek igen értékes munkát. Az ötvenes években hatóságilag beszüntették, 1991-től folytatja korábbi tevékenységét.

Soli Deo Gloria Szövetség (SDG) – Református hátterű szervezet, amely 1921-ben jött létre. Különösen a tanulóifjúság körében volt igen népszerű. Egyik vezéregyénisége a később emigrációba kényszerülő Soós Géza volt. Balatonszárszón konferenciatelepet működtetett, ahol igen sok fiatal jutott élő hitre. Az egyesületet 1949-ben betiltották, 1990-ben újraindult.

Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Evangélikus hátterű szervezet, amely 1924-ben alakult. Főként a diakóniai munkára fektette a hangsúlyt, de igen sok lelki konferenciát, csendesnapot szervezett. Emellett a kiadói tevékenysége is említésre méltó. Pauer Irma és Zulauf Henrik voltak a munka fő mozgató. 1989-ben az egyesület újjá alakult.

A szocializmus évtizedei

A II. világháború befejezése döntő változást eredményezett a magyar egyházak életében. A háború elvesztése és az ezt követő események azonban nemcsak a vallási életet, hanem az ország egészét jelentékenyen befolyásolták. Kezdetben úgy tűnt, hogy folytatódhat mindaz, ami korábban elkezdődött, ám rövidesen kitűnt, hogy az új hatalom egészen más utakat jár. A demokratikus változás örve alatt a belmissziói mozgalmakat fokozatosan elsorvasztották, az egyházak élére pedig lojális vezetőket választtattak meg. A teológiában olyan fogalmak jelentkeztek, mint a „keskeny út teológiája”, vagy a „szolgáló egyház teológiája”, amelyek által az egyház nem Istent igyekezett szolgálni, hanem az államhatalmat kiszolgálni. Az egyházak felszámolására tett kísérletek ugyan kudarcba fulladtak, az egyházi iskolák zömét azonban államosították, csakúgy, mint az egyházi birtokok és épületek nagy részét. Az új egyházvezetőkkel olyan egyezményeket írattak alá, amelyek által ezek szinte teljesen kiszolgáltatottá váltak. Egymást érték a különböző koncepciós perek, bebörtönzések, deportálások. Az Állami Egyházügyi Hivatal felállítása – amely hivatalosan az egyházzal kötött egyezmények betartását volt hivatott ellenőrizni – valójában az egyházak totális ellenőrzését szolgálta. Az ún. kisegyházak közül ugyan többet is hivatalosan elismertek, ám ezeket is igyekeztek szemmel tartani.

Az ötvenes évek derekán (Sztálin halálát és Rákosi lemondását követően) kissé engedni látszott a szorítás. Több egyesület és mozgalom elindult, vagy újraalakult, ám a tragikus 56-os eseményeket követően elfojtottak minden kezdeményezést. Ezt követően a „puha diktatúra” elve működött. Látszólag az egyházak nagyobb önállóságot kaptak. Beindult az egyházi könyv- és lapkiadás, az államhatalom engedélyezte különböző konferenciák megtartását. Ujját azonban továbbra is az egyházak „érverésén” tartotta. Ez a korszak egészen a kilencvenes évek kezdetén végbement rendszerváltásig tartott.

Bár mind az állam, mind pedig a hivatalos egyház a vallási életet szigorú keretek közé szorította, Isten Szentlelkét nem lehetett bilincsbe verni. Az ötvenes évek végén egy újabb ébredési hullám indult el Kelet-Magyarországon, amelyet „szabolcsi ébredésnek” szoktak nevezni. De az ország más területein is fellobbantak az ébredés őrtüzei, amelyek később országos mozgalommá nőtték ki magukat (mint pl. a biatorbágyi szolgálat). A fordulat után ezek közül több egyesületi vagy alapítványi formába „bújt”, és napjainkban is működik.

Annak ellenére, hogy a 20. század második felében a misszió lángjai nem lobbantak oly magasra, mint a két világháború között, illetve az ezt követő években, többen is voltak, akik áldást hordoztak. Akadtak közöttük „magányos farkasok”, voltak tudós lelkipásztorok, akik inkább az asztalfióknak írtak, és csak később jelenhettek meg írásaik, de voltak, akik körül komoly ébredés támadt. A legtöbben hátratételt szenvedtek, börtönben ültek. A teljesség igénye nélkül néhány nevet mindenképpen érdemes megemlíteni ebből a korszakból: Fekete Péter (1925-1984), Trausch Liza (1917-2002), Borbély Béla (1916-1992), Zimányi József (1917-1998), Visky Ferenc (1918-2005).

A legújabb kor eseményei

A nyolcvanas évek közepén bekövetkező jelentős társadalmi és politikai változásai következményeként ismét lehetőségek nyíltak az evangéliumi munka kiterjesztésére. Közvetlenül a rendszerváltás előtt, illetve az ezt követő években gombamód alakultak a különböző egyházi és vallásos szervezetek. Többen alakultak újra a régiek közül (mint a CE Bethánia, Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, Keresztyén Ifjúsági Szövetség, Fébé Diakonissza Egyesület, Soli Deo Gloria Szövetség), de alakultak újak is (Biblia Szövetség, Evangélikusok Közössége az Evangéliumért, Timóteus Társaság, Biblia Centrum, Éjféli Kiáltás Misszió, Baráti Missziós Szolgálat, Bibliai Házassággondozó Szolgálat etc.).


1995-ben létrejött a Protestáns Missziói és Tanulmányi Intézet, amelynek célja, hogy segítse a missziói oktatást és a missziológia jelenlegi kérdéseinek tanulmányozását. A gombamód szaporodó egyesületektől, alapítványoktól sokan várták a magyar keresztyénség megújulását, azt várva, hogy munkájuk által esetleg az egész magyar társadalom is formálódik. Sajnos, a hozzájuk fűzött remények nem minden esetben váltak valóra, hisz nagyobb tömegeket nem tudtak igazán mozgósítani.

A külmisszió megújhódása

A közelmúltban újra lehetőség nyílt arra, hogy misszionáriusok menjenek külföldre. Ebben nagy jelentősége volt annak, hogy a rendszerváltást követően a magyar állampolgárok előtt is megnyílt az országhatár. Ehhez az is hozzájárult, hogy megalakult a kilencvenes években a Liebenzelli Misszió – Molnár Mária Külmissziói Alapítvány, a Wycliffe Bibliafordítók Egyesülete, illetve, újjáalakult az Evangélikus Külmissziói Egyesület, amelyek segítséget nyújtottak a misszionáriusok felkészítéséhez és kiutaztatásához. Ezt követően többen mentek el külmisszióba, távoli földrészekre, illetve külföldi intézményekben készülnek egy ilyen jellegű szolgálatra. A fenti szervezetek mellett több nemzetközi missziós társaság is jelen van Magyarországon (Timóteus Társaság, Kelet-Európa Misszió Alapítvány, Az Albán Keresztyén Kultúráért Misszió, Afrikáért Alapítvány, Interserve-Európa) Ezek egyrészt itt misszionálnak, másrészt olyan fiatalokat toboroznak, akik szívükön viselik más népek megtérését.