ŐSKERESZTYÉN APOSTOLI EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím: 1016 Budapest, Dezső u. 12/b
Telefon: (1) 225-1187
Fax: (1) 225-1188
Honlap: www.apostoli.hu


A történelmileg különböző forrásokból táplálkozó pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik ága. A magyarországi ága az Apostoli Hit nevű közösség megalakulásával indult el, amely később szétszakadozott, és csak 1947-ben erősödött meg újra.

Az egyház legfőbb szerve a Központi Tanács, ennek élén az egyház elnöke áll. Az Őskeresztyén Apostoli Egyháznak mintegy 1000 tagja van, akik 31 gyülekezetbe tartoznak. A gyülekezeteket a lelkipásztorból és a vénekből álló vezetőség kormányozza. Az egyház befolyása legerősebb a déli, délkeleti megyékben, valamint a Duna-Tisza közén.


A lelkipásztori hivatásra készülők különböző teológiai iskolákban szerezhetnek lelkészi, illetve hitoktatói oklevelet. Az egyház konferencia-központot működtet, munkáját a Békesség Szigete Alapítvány segíti. Rendszeresen megjelenő folyóiratai a Kiálts! és a Fénysugár.

Az Őskeresztyén Apostoli Egyház tagja az Egyházak Világtanácsának, az Apostoli Őskeresztyén Egyház Európai tanácsának, de tevékenyen részt vesz az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) munkájában is.

ÉLŐ ISTEN GYÜLEKEZETE


Elérhetőség:
Cím: 1223 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 71.
Telefon: (20) 934-9906
Honlap: www.eloistengyulekezete.hu


Alapításának pontos idejéről nem maradt fenn írásos emlék, keletkezésének nyomait sok homály fedi. Megalakulása egybeesik a magyarországi pünkösdizmus és adventizmus térhódításával, ennek köszönhetően ötvözi a két felekezet tanításait. Tipikusan hazai alapítású felekezet.

A harmincas évek végén sok más evangéliumi gyülekezettel együtt, az Élő Isten Gyülekezete működését is betiltotta az államhatalom. A háborús üldöztetés és az azt követő évek diktatúrájának minden nyomorúsága lelkileg nem hogy nem ártott, de hitében tovább erősítette a közösséget.


Az egyház életében az ötvenes évek számítanak a missziós munkálkodás fénykorának. Ebben az időben több gyülekezet alakult a főváros közelében, illetve a Dunántúlon. A virágzó gyülekezeti mozgalmat azonban a vezetők megosztottsága, rivalizálása nagyon nehéz helyzetbe juttatta: különböző egyházszakadások következményeként sokan elhagyták az egyházat.

Az Élő Isten Gyülekezete mintegy százötven tagja, és mindössze négy gyülekezete van. Ezek élén a lelkipásztorból és a vénekből álló vezetőség áll.

Az Élő Isten Gyülekezete aktívan részt vesz a Magyar Bibliatársulat (MBT) és az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) munkájában.

ISTEN EGYHÁZA


Elérhetőség: 
Cím: 3580 Tiszaújváros, Rákóczi u. 34
Telefon/Fax: (49) 343-500
 



Isten Egyháza egy neoprotestáns mozgalom, amely a világ valamennyi kontinensén éreztette hatását. Népszerű nyelven lábmosóknak is szokták hívni őket, mivel gyakorolják a lábmosást. Az egyház a különböző országokban önálló. Az összetartozás és együttmunkálkodás elősegítése érdekében, más kapcsolatok ápolása mellett, 1955-től négyévenként világkonferenciát szerveznek, mindig más-más országban. Az Isten Egyháza mozgalom magyarországi kezdete 1907-re nyúlik vissza, amikor egy csoport kivált a baptista egyházból.

A felekezete célja olyan alapelvekre helyezni a hangsúlyt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Biblia tanítása alapján az Istenhez tartozók, az Istenben hívők egységben lehessenek – felekezetekhez való tartozás hangsúlyozása nélkül. Tanításuk forrása és normája egyedül a teljes Szentírás.


Az Isten Egyházának (amely nem tévesztendő össze az Isten Egyházának Gyülekezetei, sem az Isten Gyülekezete felekezetekkel!) mintegy száz tagja, és mindössze három gyülekezete van. Ezek élén a pásztorból és a vénekből álló vezetőség áll.

Pásztoraik többnyire más felekezetek teológiai főiskoláin képzik magukat. Időszaki hírlevelük a Harsona.

Az Isten Egyháza az alábbi hazai és nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt: Isten Egyházának Világszövetsége, valamint Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz), Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV).

MAGYARORSZÁGI KERESZTYÉN TESTVÉRGYÜLEKEZET


Elérhetőség:
Cím: 1066 Budapest, Ó u. 16

Telefon: (1) 311-5860 
Fax: (1) 275-0197






A keresztyén testvérgyülekezetek történelmi protestáns nézeteket valló evangéliumi gyülekezetek. Keletkezésük Angliába és Írországba az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, felismerve azt, hogy minden keresztyén hívő ember Jézus Krisztus egyetemes eklézsiájához tartozik, felekezeti hovatartozásától függetlenül. Egyszemélyi egyházelnökük, nincsen, minden gyülekezet közvetlenül Jézus Krisztusnak felelős.

A testvérgyülekezetek szigorú belső szabályok alapján élik az életüket, csak saját egyházuk tagjaival vállalva közösséget. Valójában nem egy gyülekezet, vagy egyház, hanem testvérgyülekezetek laza szövetsége. Minden gyülekezet önálló, vezetőit maga választja. Ők maguk kezdettől azt akarják kifejezni, hogy egyedül Krisztushoz tartoznak, és nem felekezetet szándékoznak létrehozni. Hitük alapja kizárólagosan a Biblia.

A Gyülekezet Magyarországon a két világháború között vert gyökeret, és sok próbát kellett kiállnia. Bár államilag nem tiltották be, de tagjait üldözték, összejöveteleiket megtiltották.


A Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek tagjainak lélekszáma alig néhány száz. Ők tizenhat gyülekezetben élnek, amelyek élén a vénekből álló vezetőség áll. 

A lelki szolgálatra készülők általában nem kapnak külön teológiai képzést. Az egyház kiadványait az Evangéliumi Kiadó jelenteti meg, folyóiratai a Vetés és Aratás és az Élő Gyülekezetek. 

A Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek részt vesz a Magyar Bibliatársulat (MBT) munkájában.

MAGYARORSZÁGI SZABADKERESZTYÉN GYÜLEKEZET


Elérhetőség:
Cím: 1145 Budapest, Szugló u. 57
Telefon: (1) 363-5221
Fax: (1) 467-0127



A Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet gyökerei két, egymástól függetlenül megalakuló közösségre vezethetők vissza. Az 1920-as években a Debrecen környéki falvakban végzett missziós munkát komoly szellemi ébredés követte. Később a II. világháború idején létrejött Budapesten egy önálló kisközösség a dr. Mézes Zsigmond vezetette hívő orvos-körből, amelyet hivatalosan be is jegyeztek a szabadegyházak közé. A két közösség 1966-ban egyesült, majd a hetvenes években egy karizmatikus lelki ébredés által megújult.


A Gyülekezet kizárólag a Szentírás alapján, annak utasításai és a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Hitvallása szerint működik.

A szabadkeresztyének lélekszáma Magyarországon nem éri el az ötszáz főt. Mintegy húsz gyülekezete van, a gyülekezetek élén a lelkészekből és vénekből álló vezetőség áll.
Területileg a legtöbben a fővárosban, illetve az ország keleti és északi megyéiben élnek.

A lelki szolgálatra készülők a Búzamag Gyülekezeti Munkásképző Bibliaiskolán kapnak teológiai képzést. Az egyház munkáját több alapítvány is segíti, emellett missziói és konferenciatelepet működtet.

Kiadványai a Zúgó Szél Alapítvány gondozásában jelennek meg. Folyóirata a Tekintet.

A Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet teljes jogú tagja a Magyar Bibliatársulatnak (MBT).

MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ


Elérhetőség:
Cím: 1143 Budapest, Gizella u. 37
Telefon: (1) 251-6987
Fax: (1) 422-0516
E-mail: info@epk.hu 
Honlap: www.epk.hu

Az ún. pünkösdista tanítások Amerikába kivándorolt magyarok révén kerültek hazánkba, akik közül többen kapcsolatba kerültek az amerikai pünkösdi ébredéssel. 1928-ban „Magyarországi Istengyülekezetek" név alatt tartották első konferenciájukat. A két világháború között több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották ekkor, ettől kezdve a második világháború végéig a pünkösdi gyülekezetek evangélikus, baptista és metodista egyházak védelme alatt működtek.

1947 óta bejegyzett egyházként létezett, a gyülekezetek különböző felekezethez tartoztak (Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek, Őskeresztény Felekezet). 1962-ben e különböző pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az egyház 2011. évi országos közgyűlése névváltoztatásról határozott, a felekezet neve ettől kezdve Magyar Pünkösdi Egyház.

A pünkösdiek lélekszáma Magyarországon a népszámlálási adatok szerint alig éri el az 8500 főt. A tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el, hitvallásuk az Egyetemes Pünkösdi Hitvallás.


Több mint 100 gyülekezete van, a gyülekezetek élén a presbiterekből és diakónusokból álló vezetőség, valamint a lelkipásztor áll. A körzetek vezetőségét az azt alkotó gyülekezetek vezetősége és a misszióállomások vezetői választják meg. A körzetek élén elnökök, míg a gyülekezetek élén a lelkészek és a presbiterek állnak. Legmagasabb döntéshozó testülete az Országos Közgyűlés, az adminisztrációs és szervezési feladatokat pedig az Országos Titkárság látja el.

A lelki szolgálatra készülők a Pünkösdi Teológiai Főiskolán szerezhetnek lelkészi és hitoktatói oklevelet. Az egyház és gyülekezetei több szociális intézményt, valamint konferenciatelepet működtetnek. Fontosabb intézményei a Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon és a „Vóta Kastély”.

Teológiai könyvek leginkább a Pünkösdi Teológiai Főiskolán, míg egyéb kiadványok az Élő Víz Irodalmi Alapítvány gondozásában jelennek meg. Fontosabb folyóiratai az Élő Víz és a Pünkösd ma.

A Magyar Pünkösdi Egyház tagja több hazai és nemzetközi szervezetnek, többek között az Európai Pünkösdi Közösségnek, a Magyar Bibliatársulatnak (MBT), a Magyar Evangéliumi Szövetségnek (Aliansz) és az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének (ESZSZÖV).

HETEDNAPI ADVENTISTA REFORMMOZGALOM


Elérhetőség:
Cím: 3528 Tarnalelesz, Szabadság út 9.
Telefon/Fax: (36) 367-079 
E-mail: info@hnarm.hu
Honlap: www.hnarm.hu



Az I. világháborút követően külön csoportot alakítottak azok a hívek, akik némely adventista egyháztagok háborús szerepvállalását, valamint az egyház vezetésének a hatalmat kiszolgáló álláspontját bírálva úgy gondolták, hogy az adventistáknak nem lett volna szabad részt venniük a háborúban. A csoport 1925-ben kivált a Hetednapi Adventista Egyházból és különálló szervezet lett. A Hetednapi Adventista Reformmozgalmat 1949-ben jegyezték be hivatalosan.