Elérhetőség: Cím:1146 Budapest, Abonyi u. 21.
Levelezési cím:1440 Budapest 70., Pf. 5.
Telefon: (1) 343-7870
Fax: (1) 460-0751
E-mail: info@zsinatiiroda.hu
Honlap: www.reformatus.hu
A reformáció a mohácsi vész után mintegy egy-másfél évtizeddel kezdett terjedni Magyarországon. A hódoltsági területen, illetve Erdélyben és a Partiumban, de az ország többi részén is viharos gyorsasággal terjedtek el előbb Luther, majd Zwingli és Kálvin reformátori tanításai.
Erdélyben az 1564-es nagyenyedi zsinaton jött létre az önálló református egyházkerület, a Tiszántúlon a református egyház szervezeti-tanbeli kialakítása a Tiszántúlon az 1567-es debreceni zsinaton zajlott le, míg a dunamelléki részeken, az 1576. évi hercegszöllősi zsinat kánonai már egyértelműen a református egyházszervezet kiépülését bizonyítják. A magyar református egyház hivatalosan a kálvini zsinat-presbiteri elv alapján épült fel, ám a püspöki irányítás megmaradt, és a valódi presbitériumok csak a 17. század elejétől alakultak ki.
A magyar reformátusság két fő hitvallása a reformációtól fogva: a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. A Második Helvét Hitvallás szerzője Kálvin utódja, Bullinger Henrik genfi prédikátor. Hitvallása 1566-ban jelent meg, és a svájci gyülekezetek után csatlakoztak hozzá a környező országok református egyházai is. A magyar reformátusok az 1567-ben tartott debreceni zsinaton fogadták el, és ez a szimbolikus irat rövid időn belül elfogadottá lett minden egyházrészben. A magyar reformátusság másik fő hitvallási irata a Heidelbergi Káté, amelyet a heidelbergi református egyetem két tanára írt 1563-ban.
1590-ben megszületett az első magyar nyelvű Biblia, Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája. Voltak már bőven fordítások magyar nyelven, mint Sylvester János Újszövetsége, Pesti Gábor, Heltai Gáspár, vagy Méliusz Juhász Péter fordításai, de ez volt az első teljes magyar nyelvű fordítás. Szenci Molnár Albert magyarra fordította a zsoltárokat, és azok hamar a reformátusság legkedveltebb istentiszteleti énekei lettnek. Ő fordította le, s adta ki elsőként 1624-ben Hanauban Kálvin főművét, az Institutio-t.
Ma Magyarország közel tízmilliós lakosságának mintegy 16%-át teszik ki a reformátusok. A több mint 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei gondnok áll, míg a gyülekezetek elnökségét a lelkipásztor és a gondnok alkotja. Emellett működik még a Protestáns Tábori Püspökség, amelynek élén szintén egy püspök áll. Az adminisztrációs és szervezési feladatokat a Zsinati Iroda látja el.
A református lelkészképzés négy teológiai karon folyik (Budapest, Debrecen, Pápa, Sárospatak). Ugyanitt képzik a vallásoktatókat és a gyülekezeti kántorokat is. Az egyház számos oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, több konferencia-központot működtet. Fontosabb intézményei: Református Missziói Központ, Magyar Református Szeretetszolgálat, Református Pedagógiai Intézet, Református Közéleti és Kulturális Központ. Kiadványai a Kálvin Kiadó gondozásában látnak napvilágot, rendszeresen megjelenő folyóiratai a Reformátusok Lapja, a Református Egyház és a Confessio.
A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata keretei között. 2009-ben a Kárpát-medencében élő református egyházak megalapították a Magyar Református Egyházat, amelynek döntéshozó testülete a Generális Konvent.
A Magyarországi Református Egyház tagja a Református Egyházak Világközösségének, az Európai Egyházak Konferenciájának és az Egyházak Világtanácsának, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT), a Magyar Bibliatársulatnak (MBT).